A Könyvlak első könyvajánlójában Brent Weeks Éjangyal trilógiájának első kötetét mutatom be. A cikkben spoilerek találhatóak, a saját véleményemet fejtem ki, ezért természetesen nem mindenkinek fogok megfelelni. A véleményeket szívesen várom udvarias keretek között! :)
Számomra rettentően nehéz kiválasztani egy könyvet a könyvesboltban, hiszen temérdek témájú, vastagságú és történetű könyv várja a betérőket. A borító kinézete azonnal megfogott. Bár nem mestermunka, a három kötet közül ennek a legmegkapóbb a borítója. Másodszor átfutottam a könyv hátulján a szöveget, és amint megpillantottam, hogy mestergyilkosokról szól a történet, úgy döntöttem, megveszem a kötetet.
Brent Weeks az Éjangyal trilógia első kötetét igen terjedelmesre eresztette. A csinos 641 oldal miatt aggódtam, hogy a terjedelem a minőség rovására megy. Amint elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy Weeks több karakter nézőpontjából írja a történetet, és habár eleinte rettentően zavart, hogy ennyi felé kell figyelni, hamarosan belelendültem.
Weeks nem kíméli az olvasót, a nemi erőszaktól kezdve a brutalitásig minden terítékre kerül. De hiszen a való világ is ilyen, nem? Az író ráadásul orgyilkosos témát választott, ami aligha lehetne virágnyelvű és tiszta. A mi világunk kegyetlenségét művészi fokon helyezte bele ebbe a kitalált világba, ahol az emberek hátba szúrják egymást, szövetkeznek, a túlélésért mindent megtesznek. A király és a nemesek sem patyolat tiszták, ők is emberek. Láthatjuk a nyomort, a mocskos Telepet, ahol emberek halnak meg, és ennek ellentétét, a királyi udvart, ahol a pompa ellenére résen kell lenni. A bordélyházak nekem kifejezetten tetszettek a maguk szörnyű módján, ha belegondolunk, ez ősi mesterség, és remekül illik a Weeks által kreált világba. Szajhák, gyilkosok, kell ennél több?
A könyv elején megismerhetjük Azothot, az árva fiút, aki céhben éldegél két barátjával, így kiadva a bűvös hármas számot. Azoth, Baba és Jarl szoros barátsága szinte megható, ahogy együtt próbálják túlélni a nyomort. Az író keményen belecsap a dolgokba, a nagyobb fiúk fiatalabb gyermekeket bántalmaznak és erőszakolnak meg. A gyengéknek nincs helye. Baba némasága, Azoth küzdelme és Jarl verései sokként érik az olvasót, akikben felmerül a kérdés: Egy gyerek hogy bírja ezt ki? Érdemes elgondolkodni rajta.
Amikor Azoth szemszögén keresztül megismerjük a legendás orgyilkost, Durzo Blintet, először ellenszenves személynek tűnik, akit félve csodálnak. Azoth egyetlen kiútja a Telepről az volt, hogy Durzo inasául szegődjön, aki viszont soha nem fogadott el senkit se inasul, se tanítványként. A nyomorban kuporgó gyermek ebben a könyvben nem palotába, nem családba kerül, hanem egy orgyilkoshoz, hogy megtanulja a gyilkolás művészetét. Nem leányálom.
Sok trükköt, fogást megismerhetünk, amik logikusan hangzanak egy orgyilkos szempontjából.
Azoth karaktere elég gyengécskének tűnt, amit fokozott a fiú soványsága és szíve, hiszen megosztotta az ételt két barátjával. A jellemfejlődés még nem kezdődött meg, de érik. Azoth tűr és tűr a céhben, gyűjti a pénzt, hogy kikerülhessen a Telepről. A fiú sok szenvedést megélt fiatal kora ellenére, ami megkeményítette belülről. Durzo csak úgy vette magához, hogyha megöli Patkányt, a céh gonosz srácát, aki mindenkit rettegésben tartott. Azoth, miután Patkány megsebezte Baba arcát, elcsalja Patkányt egy elhagyatott helyre és ott végez vele. Ez már egy lépés előre. A fiúban uralkodó indulatok segítik, hogy végezzen a másikkal, ám az sem ment egyszerűen.
Azoth ezután Kylar néven él tovább Durzo mellett. Durzo kőkemény kiképzését biztosan kevesen bírnák, én biztosan nem élném túl, de Kylar (Azoth) küzd. A fiú felett telnek az évek, a karakterének fejlődése főként fizikai értelemben vehető észre. Kylar egy grófnál tanul, akinek családja van, és egészen véletlenül Weeks úgy hozta, hogy Baba, mai nevén Elene ismerje a gróf lányait, ezáltal látva Kylart. Ez olyan "Milyen kicsi a világ!" felkiáltás, romantikus, de talán ennél lehetett volna körmönfontabb a helyzet.
"Az élet üres. Az élet jelentéktelen. Semmit nem veszünk el, ha kioltunk egy életet. Hiszek benne. Hiszek benne."
Nos, Kylar fent látható belső monológja akkori, amikor élete első megbízatását végezte küldöncnek öltözve. Durzo szavai visszahangzottak a fejében, de utána azt ismételgette, hogy hisz benne, ami nekem kétkedésre ad okot. Nyilván pokoli nehéz végezni valakivel, ezért érthető, hogy próbálja meggyőzni saját magát. Persze, ha kudarcot vall, a tanításának vége lett volna, és azt nem élte volna túl, ezért fontos, hogy ne bukjon el. Az ölés után Durzo "felavatta" a fiút az áldozat vérével. A vér ősi motívum és rettentően erős. Emberi nedv, ami kiontása bűn, és ha a vér távozik a testből, az ember meghal.
Durzo Blint aztán nagy kedvencem lett az olvasás során. Szívtelen gyilkosnak látszik, aki bárkit megölne. Árnyaltabb személyiség, mint Kylar, tökéletesen átszivárog a jó és a rossz oldala a történetben, emlékeztetve, hogy nincs jó és rossz. Az emberben mindkét oldal megvan. A himlőhelyes arcú férfi a Megtorló nevű kardjával olyan tekintélyt parancsoló, és veszedelmes, hogy az olvasó nem győzi csodálni és félni. Nem az a tipikus mester, aki megértő és kedves, hanem kemény, határozott és durva. Azonban a durvasága meghozza a gyümölcsét, hiszen a fiúból mestergyilkos lesz. Blint élete kemény volt, sokat látott, de a mestergyilkos élete ellenére neki is vannak érzése, bármennyire tagadja őket. Mikor kiderül, hogy van egy lánya, akivel zsarolja Roth, szívmelengető volt olvasni, hogy érez valamit a szíve mélyén. Felmerül benne, hogy megöli a lányát, de valamiféle érzelem nyilvánul meg ekkor.
" Nem tudja megölni a lányt. Egyszerűen nem képes megtenni."
Kylar kénytelen megölni Durzót. A mestere tudta, hogy a fiú képes végezni vele, de nem akadályozta meg a végzetét. Tény, hogy a Durzoban tengő ka'kari Kylart választja, és hozzá kötődik, elhagyva Durzót. Ez nekem is szarul esne, nemhogy Durzonak, aki annyi éven át, halhatatlanként, olyan sok legendás hős bőrébe bújt. A mester meghalt, hogy a tanítványa élhessen.
A harmadik személy, akit kiemelnék a könyvből, az Logan Gyre. Tipikusan magas, szőke, izmos, jóképű, akit kergetnek a lányok a szerelmükkel. Kedvelhető karakter, aki hihetetlenül erős akaratú, okos, és habár megvan benne az az aranyosság és kedvesség, mégis talpig férfi. A jegyese, Serah Drake, aki megcsalta őt Logan barátjával, a trónörökössel, szegény Logan pedig nem hitt a pletykáknak. Milyen cuki pasi. :D Az, hogy Kylrral először úgy találkoztak, hogy összeverekedtek, amolyan fordulat, mint amikor véletlenül leugatsz valakit, aki később a legjobb barátod lesz. Így történik ez Logannel és Kylarrel.
Logan letartóztatása, majd a Lyukba kerülése bravúrosan feszíti az idegszálakat az olvasó fejében. Most aztán Logannak keményke kell lennie, hiszen pszichopatákkal zárták össze. Vajon a nemesi sarj hogyan éli túl a koszos, mocskos emberek társaságát, akik friss húsra vágynak?
Mama K a legerősebb női karakter a könyvben. Szajha, Cenaria Városának legtöbb bordélyháza az ő tulajdonában áll, és híres szajha. Mindezek ellenére lenyűgöző személy. Vannak érzései, nem volt tökéletes élete, de felkapaszkodott. Olyan jellem, akire rábíznám a titkaimat, és akivel szívesen elbeszélgetnék napokon keresztül. A titkolt terhessége és a tény, hogy a lányát másra bízta, nem elítélendő. Mama K a Shniga, a Sakagé feje, így a lánya célponttá vált volna, ha mellette marad. Le a kalappal előtte.
Aztán ott van az Istennek élő Drake gróf és a családja, akik hisznek a jóban. Meglepő, amikor kiderül, hogy Drake grófnak milyen előélete volt, hiszen most annyira Istent szolgálja. Feir, Dorian és Solon, a három barát később meghatározó szereplőkké válnak, akiknek sorsa egyre inkább izgatja az olvasót.
Elene a maga kis jóságával és tiszta lelkével megkapó, de számomra a túl sok jóság már sok. Reálisan kell szemlélni a világot, elfogadni, hogy nem mindenki tisztességes, és vannak, akikkel vigyázni kell. Elene azonban, aki simán felcsaphatna női Robin Hoodnak, minden lelket meg akar menteni. Elene a trilógia angyala, míg Kylar a valós élet emberét testesíti meg, miszerint az ember nem tagadhatja meg azt, aki. Durzo az emberek sötét oldalában mutatkozik be, de nem gonoszként, hanem emberi lényként. Gondoljatok bele, bennetek is van jó és rossz, nem? Bennem van. :D
Jarl, a sötét bőrű fiú, aki Mama K bordélyházának vezetője lesz, majd még több, igazi barát. Ha kell felpofoz, ha kell, megvigasztal. Erős jellem, agyafúrt és okos, túlélte a Telepet és habár hímringyóként dolgozik sokáig, tisztelem.
A többi karakter is fekete-fehér árnyalatokkal van felépítve. Brant Agon a "hűségével" a királya iránt, akit egyáltalán nem szeret, végül Brant végez a királyával, ami meglepő és diadalittas tett volt. Terah Greasin egy igazi álnok nő, aki fűvel-fával hál, és azt hiszi, hogy nagy egyéniség, pedig nem. A szűz hercegnő, Jenine, aki Logan felesége lesz, a szőke hajával és formás testével igazi hercegnő típus. Logan ezért nem is veszi komolyan, lánykának hiszi, aki nem elég érett. Sajnos a nászéjszakán Roth bukkan fel, Logan ment a Lyukba, Jenine pedig állítólag a halálba.
A könyvben néhol megjelennek a segítőkész karakterek, akik kedvelt hőseinket próbálják megmenteni, sikertelenül. Logan majdnem megmenekült a börtöntől, végül mégis kénytelen volt leugrani az állatok közé.
A Weeks által felépített aprólékos világ, melybe elkalauzolja az olvasót, tele van árulással, szövetkezéssel és gubancokkal. A nyomor és a luxus két véglete és középpontja mutatja be magát a könyvben kertelés nélkül. A király megölése, a gyors politikai fordulatok és fenyegetések izgalmassá teszik a könyvet. Mint mindenhol, itt is képbe kerül a Gonosz, az Istenkirály személyében, aki elfoglalja Cenariát, de róla a második könyvnél szólok majd.
A különböző vallások, a társadalmi rétegek, az elhangzott történetek mind elmélyítik a Weeks általi világot. A nemzetek nem egyformák, az emberek rivalizálnak egymással.
Kylar és Elene kezdődő kapcsolata az elejétől fogva halálra volt ítélve. Idő kérdése volt, hogy véget érjen. Kylar embereket öl, Elene pedig nem képes elfogadni ezt. Mégis megpróbálják együtt. Nem mondom, aranyosak, és Kylar életében legalább néhány hónap boldogság adódik, de már az első könyvben sejteni lehet, hogy ez halódó szerelem.
A végén Kylar persze leszámol Patkánnyal, ami várható volt. A régi ellenségnek vége, megküzdöttek, és Kylar nyert.
Összességében Brent Weeks remekül kitalált történetet kezd mesélni egy remekre szabott fantasy világban, ahol mestergyilkosok vívnak háborút. Végre nem egy vámpíros, vérfarkasos, boszis regény, ahol majdnem mindenki életben marad és könnyen legyőzik a gonoszt. Habár Kylar és Elene szerelme nekem esetlennek hat, azért aranyosak együtt. Sok szereplőt megkedveltem, izgatottan várom az életük további állomásait.
Weeks könyvében fellelhetők a szokásos elemek: a kilences és hármas szám, árulás, a gyerekkori ellenség legyőzése, a gonosz felbukkanása, varázslók és mágia, sebhelyek, barátságok, jóság, gyilkosság. Az író szabadon bánik a durva szavakkal, a véres jelenetekkel, az erőszakkal, a gyilkosokkal és szajhákkal, és ezek teszik mássá a könyvet.
Szerző: Brent Weeks
Könyv címe: Az árnyak útján (The way of shadows)
Éjangyal trilógia 1. kötete
Terjedelem: 641 oldal
Értékelés: 9/10
Azoth ezután Kylar néven él tovább Durzo mellett. Durzo kőkemény kiképzését biztosan kevesen bírnák, én biztosan nem élném túl, de Kylar (Azoth) küzd. A fiú felett telnek az évek, a karakterének fejlődése főként fizikai értelemben vehető észre. Kylar egy grófnál tanul, akinek családja van, és egészen véletlenül Weeks úgy hozta, hogy Baba, mai nevén Elene ismerje a gróf lányait, ezáltal látva Kylart. Ez olyan "Milyen kicsi a világ!" felkiáltás, romantikus, de talán ennél lehetett volna körmönfontabb a helyzet.
"Az élet üres. Az élet jelentéktelen. Semmit nem veszünk el, ha kioltunk egy életet. Hiszek benne. Hiszek benne."
Nos, Kylar fent látható belső monológja akkori, amikor élete első megbízatását végezte küldöncnek öltözve. Durzo szavai visszahangzottak a fejében, de utána azt ismételgette, hogy hisz benne, ami nekem kétkedésre ad okot. Nyilván pokoli nehéz végezni valakivel, ezért érthető, hogy próbálja meggyőzni saját magát. Persze, ha kudarcot vall, a tanításának vége lett volna, és azt nem élte volna túl, ezért fontos, hogy ne bukjon el. Az ölés után Durzo "felavatta" a fiút az áldozat vérével. A vér ősi motívum és rettentően erős. Emberi nedv, ami kiontása bűn, és ha a vér távozik a testből, az ember meghal.
Durzo Blint aztán nagy kedvencem lett az olvasás során. Szívtelen gyilkosnak látszik, aki bárkit megölne. Árnyaltabb személyiség, mint Kylar, tökéletesen átszivárog a jó és a rossz oldala a történetben, emlékeztetve, hogy nincs jó és rossz. Az emberben mindkét oldal megvan. A himlőhelyes arcú férfi a Megtorló nevű kardjával olyan tekintélyt parancsoló, és veszedelmes, hogy az olvasó nem győzi csodálni és félni. Nem az a tipikus mester, aki megértő és kedves, hanem kemény, határozott és durva. Azonban a durvasága meghozza a gyümölcsét, hiszen a fiúból mestergyilkos lesz. Blint élete kemény volt, sokat látott, de a mestergyilkos élete ellenére neki is vannak érzése, bármennyire tagadja őket. Mikor kiderül, hogy van egy lánya, akivel zsarolja Roth, szívmelengető volt olvasni, hogy érez valamit a szíve mélyén. Felmerül benne, hogy megöli a lányát, de valamiféle érzelem nyilvánul meg ekkor.
" Nem tudja megölni a lányt. Egyszerűen nem képes megtenni."
Kylar kénytelen megölni Durzót. A mestere tudta, hogy a fiú képes végezni vele, de nem akadályozta meg a végzetét. Tény, hogy a Durzoban tengő ka'kari Kylart választja, és hozzá kötődik, elhagyva Durzót. Ez nekem is szarul esne, nemhogy Durzonak, aki annyi éven át, halhatatlanként, olyan sok legendás hős bőrébe bújt. A mester meghalt, hogy a tanítványa élhessen.
A harmadik személy, akit kiemelnék a könyvből, az Logan Gyre. Tipikusan magas, szőke, izmos, jóképű, akit kergetnek a lányok a szerelmükkel. Kedvelhető karakter, aki hihetetlenül erős akaratú, okos, és habár megvan benne az az aranyosság és kedvesség, mégis talpig férfi. A jegyese, Serah Drake, aki megcsalta őt Logan barátjával, a trónörökössel, szegény Logan pedig nem hitt a pletykáknak. Milyen cuki pasi. :D Az, hogy Kylrral először úgy találkoztak, hogy összeverekedtek, amolyan fordulat, mint amikor véletlenül leugatsz valakit, aki később a legjobb barátod lesz. Így történik ez Logannel és Kylarrel.
Logan letartóztatása, majd a Lyukba kerülése bravúrosan feszíti az idegszálakat az olvasó fejében. Most aztán Logannak keményke kell lennie, hiszen pszichopatákkal zárták össze. Vajon a nemesi sarj hogyan éli túl a koszos, mocskos emberek társaságát, akik friss húsra vágynak?
Mama K a legerősebb női karakter a könyvben. Szajha, Cenaria Városának legtöbb bordélyháza az ő tulajdonában áll, és híres szajha. Mindezek ellenére lenyűgöző személy. Vannak érzései, nem volt tökéletes élete, de felkapaszkodott. Olyan jellem, akire rábíznám a titkaimat, és akivel szívesen elbeszélgetnék napokon keresztül. A titkolt terhessége és a tény, hogy a lányát másra bízta, nem elítélendő. Mama K a Shniga, a Sakagé feje, így a lánya célponttá vált volna, ha mellette marad. Le a kalappal előtte.
Aztán ott van az Istennek élő Drake gróf és a családja, akik hisznek a jóban. Meglepő, amikor kiderül, hogy Drake grófnak milyen előélete volt, hiszen most annyira Istent szolgálja. Feir, Dorian és Solon, a három barát később meghatározó szereplőkké válnak, akiknek sorsa egyre inkább izgatja az olvasót.
Elene a maga kis jóságával és tiszta lelkével megkapó, de számomra a túl sok jóság már sok. Reálisan kell szemlélni a világot, elfogadni, hogy nem mindenki tisztességes, és vannak, akikkel vigyázni kell. Elene azonban, aki simán felcsaphatna női Robin Hoodnak, minden lelket meg akar menteni. Elene a trilógia angyala, míg Kylar a valós élet emberét testesíti meg, miszerint az ember nem tagadhatja meg azt, aki. Durzo az emberek sötét oldalában mutatkozik be, de nem gonoszként, hanem emberi lényként. Gondoljatok bele, bennetek is van jó és rossz, nem? Bennem van. :D
Jarl, a sötét bőrű fiú, aki Mama K bordélyházának vezetője lesz, majd még több, igazi barát. Ha kell felpofoz, ha kell, megvigasztal. Erős jellem, agyafúrt és okos, túlélte a Telepet és habár hímringyóként dolgozik sokáig, tisztelem.
A többi karakter is fekete-fehér árnyalatokkal van felépítve. Brant Agon a "hűségével" a királya iránt, akit egyáltalán nem szeret, végül Brant végez a királyával, ami meglepő és diadalittas tett volt. Terah Greasin egy igazi álnok nő, aki fűvel-fával hál, és azt hiszi, hogy nagy egyéniség, pedig nem. A szűz hercegnő, Jenine, aki Logan felesége lesz, a szőke hajával és formás testével igazi hercegnő típus. Logan ezért nem is veszi komolyan, lánykának hiszi, aki nem elég érett. Sajnos a nászéjszakán Roth bukkan fel, Logan ment a Lyukba, Jenine pedig állítólag a halálba.
A könyvben néhol megjelennek a segítőkész karakterek, akik kedvelt hőseinket próbálják megmenteni, sikertelenül. Logan majdnem megmenekült a börtöntől, végül mégis kénytelen volt leugrani az állatok közé.
A Weeks által felépített aprólékos világ, melybe elkalauzolja az olvasót, tele van árulással, szövetkezéssel és gubancokkal. A nyomor és a luxus két véglete és középpontja mutatja be magát a könyvben kertelés nélkül. A király megölése, a gyors politikai fordulatok és fenyegetések izgalmassá teszik a könyvet. Mint mindenhol, itt is képbe kerül a Gonosz, az Istenkirály személyében, aki elfoglalja Cenariát, de róla a második könyvnél szólok majd.
A különböző vallások, a társadalmi rétegek, az elhangzott történetek mind elmélyítik a Weeks általi világot. A nemzetek nem egyformák, az emberek rivalizálnak egymással.
Kylar és Elene kezdődő kapcsolata az elejétől fogva halálra volt ítélve. Idő kérdése volt, hogy véget érjen. Kylar embereket öl, Elene pedig nem képes elfogadni ezt. Mégis megpróbálják együtt. Nem mondom, aranyosak, és Kylar életében legalább néhány hónap boldogság adódik, de már az első könyvben sejteni lehet, hogy ez halódó szerelem.
A végén Kylar persze leszámol Patkánnyal, ami várható volt. A régi ellenségnek vége, megküzdöttek, és Kylar nyert.
Összességében Brent Weeks remekül kitalált történetet kezd mesélni egy remekre szabott fantasy világban, ahol mestergyilkosok vívnak háborút. Végre nem egy vámpíros, vérfarkasos, boszis regény, ahol majdnem mindenki életben marad és könnyen legyőzik a gonoszt. Habár Kylar és Elene szerelme nekem esetlennek hat, azért aranyosak együtt. Sok szereplőt megkedveltem, izgatottan várom az életük további állomásait.
Weeks könyvében fellelhetők a szokásos elemek: a kilences és hármas szám, árulás, a gyerekkori ellenség legyőzése, a gonosz felbukkanása, varázslók és mágia, sebhelyek, barátságok, jóság, gyilkosság. Az író szabadon bánik a durva szavakkal, a véres jelenetekkel, az erőszakkal, a gyilkosokkal és szajhákkal, és ezek teszik mássá a könyvet.
Szerző: Brent Weeks
Könyv címe: Az árnyak útján (The way of shadows)
Éjangyal trilógia 1. kötete
Terjedelem: 641 oldal
Értékelés: 9/10
